Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops titulussal rendelkező űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak ezelőtt még nem volt lehetőségük tanulmányozni.
A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben látható közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit vizsgálta. A alig ötven fényévnyire felfedezhető égitest olyan fényes, hogy szabad szemmel is megfigyelhető. A rendszerben látható három exobolygót 2019-ben bukkantak rá a Chilében funkcionáló HARPS teleszkóppal. A planéták a Földnél nagyobb, a Neptunusznál ellenben kisebb tömegűnek bizonyultak. A rendszert a NASA TESS teleszkópja is vizsgálta, amely a két belső bolygó (b és c) tranzitját – azaz csillagkorong előtti áthaladását – is kimutatta. A Cheops célja ugyancsak e két égitest pontosabb vizsgálata volt – olvasható az ELKH közleményében.
„A Nű2 Lupihoz hasonló tranzitáló rendszerek nagyon fontosak a bolygók kialakulásának és fejlődésének megismerése szempontjából, mert több, ugyanazon fényes csillag körül keringő bolygót hasonlíthatunk össze nagy részletességgel” – indokolja a közleményben a munkát vezető Laetitia Delrezt, a Liege-i Egyetem szakembere.
Az információ alapján nagy meglepetést okozott a Cheops kutatóinak, mikor is az egyik belső bolygó vizsgálata esetén észrevették, hogy egy másik égitest is áthaladt a Nű2 Lupi korongja előtt. Ez azért lepte meg a tudósokat, mert az észlelt bolygó jóval távolabb kering a csillagtól, mint két társa. Ameddig a b és c bolygó mindössze 11,6 és 27,6 nap alatt kerüli meg csillagát, addig a Nű2 Lupi d-nek ehhez több mint száz napra van szüksége. Ilyen távoli égitestek során a csillagkorong előtti áthaladásra jóval kisebb az esély.
A tranzit esetén az exobolygó kitakarja a csillag korongjának egy apró hányadát, ami a csillagfény kismértékű csökkenését okozza. A fénycsökkenés mértékéből következtetni lehet a bolygó méretére, sőt, annak pályájáról és lehetőség szerinti légköréről is információt nyújt. A tranzitok mérése mindent összevetve az exobolygórendszerek vizsgálatának bevált módja – fejtik ki.
A Cheops precíz fényességmérésének hála a tudósok képesek voltak nagyon korrekten meghatározni mindhárom bolygó méretét. A meglepetést okozó Nű2 Lupi d-ről bebizonyosodott, hogy a Földnél két és félszer nagyobb sugarú égitest, amely a központi csillagot 107 nap alatt kerüli meg.
A beszámoló alapján a Nű2 Lupi d elsőrangú alanyul szolgálhat ezt követően a rövid időn belül startoló James Webb űrteleszkóp részére is. „Sok tranzitbolygó során fennálló probléma, hogy a központi csillaguk túl halvány a bolygó paramétereinek pontosabb vizsgálatához. A Nű2 Lupi ezzel szemben a fényes csillagok közé sorolható, d bolygója ugyanakkor egy hiánypótló osztály jeles küldötte – a csillagtól távolabb keringő tranzitbolygóké. Ennek hála kedvező célpontnak ígérkezik a nem túl forró exobolygólégkörök vizsgálatára is”- mutatnak rá.
Ugyan a Nű2 Lupi bolygói közül egyik égitest sem a lakhatósági zónán belül kering, habár jó esélyt kínálnak a bolygók fejlődésének, belső szerkezetének vizsgálatára, vagy épp kísérőik kimutatására.
A kutatások eredményei alapján a legbelső, b bolygó főleg kőzetből áll, mindent összevetve az a szuperföldek kategóriájába tartozik. Vele ellentétben a c és a d bolygók során a mérések nagy víztartalomra és egy kiterjedt, hidrogénből és héliumból álló burok jelenlétére utalnak. Bár víztartalmuk jóval meghaladja a Földét, esetükben az nem folyékony halmazállapotban fordul elő. A tudósok számításai alapján a Nű2 Lupi c és d bolygón a víz vagy nagy nyomású jégrétegben felfedezhető, vagy a felszínt körülvevő légkörben, forró gőz formájában lehet jelen.
Adottságainak betudhatóan a Nű2 Lupi rendszer ideális célpont lehet exoholdak, vagy éppen a bolygókat körülvevő gyűrűrendszerek kimutatására is – írják.
A Cheops (CHaracterizing ExOPlanet Satellite, „Exobolygó Karakterizáló Műhold), „egy európai üzemeltetésű űrteleszkóp, melynek legfontosabb vezérelve a már ismert exobolygók mélyebb megismerése. A Cheops akadémiai irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) direktora. Az internacionális együttműködésben a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója, Szabó M. Gyula is részt vesz.
A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astronomy szaklapban jelent meg június 28-án.
mti