Szekszárdon mutatják be a már többször tekintélyes sikerrel előadott, Csak tiszta forrásból című gálaműsort a magyar kultúra napján, január 22-én, ahol Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el tradicionális zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában.
Balogh Júlia, az előadást direktor Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke a szekszárdi sajtótájékoztatón hangoztatta: a műsort Kocsis Zoltán állította össze a halála előtt, aki a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén részt vett az első előadásokban. A gálán a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével.
A január 22-én, a Babits Mihály Kulturális Center színháztermében felcsendülő népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, ezenfelül Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő.
A gálát a 2017. január 20-án, a Müpában szervezett bemutatója óta változatlan műsorral állítják színpadra – mondta Balogh Júlia.
Az előadás Bartók Erdélyi táncok című művével indul, ezt követően Kodály-Kocsis feldolgozásban az Árva madár, Bartóktól a Magyar parasztdalok – Ballada tétel hangzik el, az első felvonás Kodály Zoltán Galántai táncok című darabjával ér véget. Az est második részében Bartók Béla Román népi táncok, Kodály-Kocsis feldolgozásban a Puciné, Bartók-Kocsis feldolgozásában ugyanakkor a Húsz magyar népdal – Székely lassú hallható, az estet Kodály Kállai kettőse zárja.
A tradicionális és népzenei kultúrában úgyszintén járatos Sebő Ferenc műsorvezetőként funkcionál közre a gálaelőadáson.
A Csak tiszta forrásból első bemutatását Marosvásárhelyen és Kolozsváron – még Kocsis Zoltánnal – követte tekintélyes sikerű gála, az összeállítást attól kezdve Pécsen, ezt követően megint a Müpában Madaras Gergő segédkezésével játszották. A produkció iránt érdeklődnek Japánból és Londonból is – mondta az alapítvány elnöke, hozzátéve, hogy az előadással missziót is szándékoznának teljesíteni, mert „Bartóknak és Kodálynak hála tudjuk használni együttes anyanyelvünket, a népzenét”.