Mintegy 3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomóra leltek Izraelben

3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomó

Egy 3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomót talált egy tengerparti ásatás mellett egy izraeli amatőr ornitológus – közölte a Háárec című újság honlapja.

Az i. e. 17. századból keletkezhet a Tel Dor nevű, Haifától délre, egy egykori tengeri kikötőt feltáró ásatás mellett fellelt műkincs. A haifai egyetem kutatóinak véleménye alapján a rajta felfedezhető hieroglifák felirata alapján egykori gazdája a fáraók 13. dinasztiájának egy igen úrias tisztségviselője lehetett.

3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomó
3500 éves egyiptomi szkarabeusz-pecsétnyomó

A régészeti feltárást vezető Ajelet Gilboa véleménye alapján olyan feladatot láthatott el a fáraó udvarában, mint a bibliai József, miután megfejtette az álmokat és magasba emelték: ő lehetett az uralkodó kincstárának a felelőse.

A pecséten kőbe vésett egyiptomi hieroglifákon a tulajdonos neve és feladata megjelenik, illetve heterogén jelek, köztük az örök élet, a feltámadás és a stabilitás egykori egyiptomi szimbóluma. A pecsétnyomó tulajdonosának nevét egyelőre nem sikerült megfejteni, csak egykori feladatának leírását.

Noha Izrael földjén már több százat találtak az ősi egyiptomiak e szent szimbólumából, ez a lelet különlegesnek számít, mert aranyfoglalat veszi körül, s mert gazdájának igen magas rangja volt.

A szakemberek véleménye alapján Izraelben általában az egyiptomi uralom időszakára utaló egyszerűbb kivitelű szkarabeuszokat találtak egy-egy uralkodó nevével, melyeket százszámra állítottak elő kereskedelmi célokra.

Az értékes kincset Alexander Tarnopolsky, egy amatőr ornitológus találta meg egy-két hónapja, miután az őszi esőzések az ásatások szomszédságában kimoshatták a tengerparti homokos földből.

Az izraeli régészek már a múlt század centrumában elkezdtek ásni az egykori Dor település környékén, amely évezredekig kardinális kikötő volt a mai Haifától délre. Ezt a helyet egyiptomi szövegek már háromezer évvel ezelőtt megemlítették, és a Bibliában is megjelenik Józsué, a Királyok és a Bírák könyvében.

A tudósok véleménye alapján a szkarabeusz-pecsétnyomó úgy kerülhetett erre a vidékre, hogy tulajdonosa vagy annak egy megbízottja magával hozta Egyiptomból boltok kötéséhez, mikor is ellátogatott ebbe az egykor igen kardinális kereskedelmi központba, honnan fűszerek, gyanták és más nyersanyagok érkeztek az egyiptomi birodalomba. Az is lehet, hogy csak jóval később került a szkarabeusz a dori partokhoz, valószínűleg a rómaiak során, amikor már terjedelmes volt a kereslet az efféle „régiségek” iránt.

Mivel a homokban a felszínen találtak rá, és nem ismert az eredeti régészeti kontextusa, vagyis hogy a föld mélyén pontosan hol vészelte keresztül az elmúlt évszázadokat, évezredeket, a tudomány valószínűleg örökre adós marad a válasszal ebben a kérdésben.

mti