Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat – kutatás

Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat – kutatás

Magyar tudósok első alkalommal igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a szakemberek, új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Mint az ELTE közleményben olvasható, a nyelvevolúció legtöbb elmélete alapján a nyelv elsajátításához születésünktől fogva a nyelv belső nyelvtani szabályrendszerére vagy mindazonáltal a nyelvi jelek szimbolikus, absztrakt természetére kell érzékenynek lennünk. Arra viszont egyik elmélet sem tér ki, hogy vajon velünk született-e az a képesség, hogy érzékelni tudjuk a csupán emberre sajátos kommunikációs információátadást – olvasható a sajtó képviselőihez eljuttatott összegzésben.

Forgács Bálint, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszékének szakembere és munkatársai megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy ez a képesség velünk született.

„Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből ‘kivonni’ a nyelvi szerkezetet. Feltételeztük, hogy az agyterület újabb titkokat tartogathat, ha több beszélő közti párbeszédeket mutatnak meg a kisbabáknak” – indokolta Forgács Bálint.

A kísérletben a tudósok hangszórókon át három eltérő módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két heterogén hang ismételte váltakozva a szavakat, a másikban egy hang mondta ki ugyanazokat a szavakat, a harmadikban ugyanakkor két hang ugyanazokat a szavakat ismételgette vissza egymásnak.

A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) olyankor volt a legaktívabb, mikor is különféle hangok ismételtek felváltva szavakat.

„Ez azt mutatja, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem csakis a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek” – indokolta Gervain Judit, a Padovai Egyetem szakembere.

„Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli” – tette hozzá a szakember.

„Az eredmények alapján voltaképpen velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is” – összegezték az eredményeket.

A beszámoló alapján az is újdonság, hogy a nyelvet nem kizárólagosan nyelvtani, strukturális jellegzetességei alapján fedezzük fel és tanuljuk meg, de használata, a beszélők és hallgatóság interakciós mintái alapján is.

„A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nem kizárólag azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben található emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez mindazonáltal azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint ezelőtt gondoltuk” – foglalták össze a vizsgálat eredményeit.

mti