Magyar turkológusok török nyelvű életrajzi kislexikonját mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában.
A több mint 250 oldalas enciklopédia az internacionális Török Kulturális Szervezet, a Türksoy, Magyarország ankarai nagykövetsége és a Liszt Intézet együttműködésében jött létre; a kötetet Fodor Gábor szerkesztette. Szultanbaj Rajev, a Türksoy főtitkára méltatásában a kötet céljának nevezte, hogy megemlékezzenek „a magyar testvérnép” leglényegesebb turkológusairól és bemutassa a szakterületen „úttörőnek számító” munkáikat. A könyv fokozottan odafigyel az iskolateremtőkre és mindazokra, akik tovább viszik ezt a hagyományt – tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy a kötet Vámbéry Ármin születésének 190. évfordulóján jelent meg.
Szervezete tevékenységét ismertetve szólt arról, hogy a Türksoy jó néhány programot szervez tagállamaiban és azon országokban, ahol rokonnépeik élnek. Szultanbaj Rajev egyúttal méltatta Magyarországnak a török világgal ápolt multifunkcionális kapcsolatait.
Hóvári János történész, turkológus, korábbi nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője kijelentette, hogy az enciklopédia 98 magyar turkológus rövid életrajzát és a fontosabb művek jegyzékét magába foglalja, annak összeállítása – mint hangoztatta – „becsületbeli ügy volt”.
Dávid Géza történész, turkológus, az ELTE BTK professor emeritusa a magyar turkológia történetének főbb csomópontjait is felelevenítve közölte, hogy a Türksoy ezelőtt az Eurázsia turkológusai széria keretében megjelentette az orosz, később a kazah és a kirgiz turkológusokat bemutató köteteket. A magyar tudósokat jegyző kötetet Magyarország ankarai nagykövetségén mutatták be – tette hozzá.
Vásáry István, az ELTE Török Filológiai Tanszékének professor emeritusa többek között arról szólt, hogy a turkológia Magyarországon „nemzeti tudomány volt”, mivel a magyar történelem két szálon is kapcsolódik a törökséghez: az oszmán-török hódoltság időszakával és a 10. század előtti magyar történelemmel. Elmondása alapján a korszerű turkológia kezdete Vámbéry Ármin nevéhez fűződik, aki „mindkét vonalat feszegette”.
A találkozón Ivanics Mária, a Szegedi Tudományegyetem altajisztika tanszékének professor emeritusa például ismertette a tanszék által folytatott akadémiai kutatás irányait.
mti