Csaknem hárommilliárd forintos pályázati forrásból öt művészeti egyetemi intézmény valósíthatott meg együtt heterogén fejlesztéseket 2017-2020. közt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára hangoztatta: 2009-hez képest előző évben több mint 41 százalékkal magasabb összeget fordítottak a költségvetésből felsőoktatásra, ez az idén a 2009-es forrás 134 százaléka lesz.
Kiemelten lényeges ugyanakkor a finanszírozáson belül, hogy az intézmények saját vagyonnal is bírjanak – nyomatékosította, kitérve arra, hogy a PPP-konstrukciók felszámolása keretében év végén csaknem 6 ezer kollégiumi hely kiváltásáról döntött a kormány. A 27 milliárd forintos tranzakcióval tíz ház, 150 ezer négyzetméter ingatlan került vissza az egyetemekhez.
Az államtitkár beszélt a felsőoktatás „nemzetköziesítéséről”, és arról is, hogy mára a magyar felsőoktatás felkerült a Föld térképére és egyre jobb a híre.
Azt szeretnék, ha a magyar egyetemek „innovációs ökoszisztémává” válnának, minden szempontból megfelelnének a 21. század kihívásainak, a helyi közösségek életének aktív szereplői lennének, így is fogtak bele a felsőoktatás nagy volumenű átalakításába – mutatott rá.
Közlése alapján alapos előkészítő munka előzte meg a modern modell kialakítását, a határon túli példák alapján bevált receptet használtak. A modellváltás garantálja, hogy az érintett intézmények számottevő fejlesztési forrásokhoz jussanak, rugalmasabban, gyorsabban reagáljanak a gazdasági igényekre, szabadabban működhessen és kevesebbet kelljen adminisztrációval foglalkozni.
Lehetővé válik, hogy azzal foglalkozhassanak, ami a valódi missziójuk, a tudománnyal, jelen esetben a művészetekkel, a fiatalok minél magasabb színvonalú képzésével – mondta Schanda Tamás.
Értékelése alapján a szilárd tárgyi tudás, és az adott szakterületen szerzett gyakorlati ismeretek mellett ugyanakkor a kreativitásra is szükség van a sikerhez. Az a küldetés, amit az öt művészeti egyetem vállalt, sok más mellett ezt is elősegíti – mondta, hozzátéve: a művészeti tanítás kivétel nélkül erősíti a kreativitást is.
Az egész országra kiterjedő, több száz képzési intézményt érintő, csaknem ezer pedagógus bevonásával megvalósuló projekt azt is megmutatta, hogy az egyetemek polgársága tud és törekszik is tenni az állam egészéért. Új módszertannal támogatják a művészetpedagógai oktatást, ezenfelül ennek elsajátításában a tanárokat.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára azt mondta el: lényeges és sokrétű projekt valósulhatott meg. A felsőoktatás történetében a hazai művészeti egyetemek ez a fajta együttműködése megközelítőleg lehengerlő volt – összegzett.
A művészeti nevelés korszerűsítése, a fiatalok „képesség-kibontakoztatásának magas fokú támogatása” azt szolgálja, hogy a magyar művészeti képzés minden szintjén versenyképes lehetőséget kínáljanak minden tehetséges hallgató részére – nyomatékosította az államtitkár.
Elmondta továbbá, hogy a felsőoktatás területén ma a világjárvány okozta válságos helyzet ellenére a leglényegesebb első osztályú tényező a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a biztonság, melyet a hallgatóbarát intézményi struktúra kialakításától egészen a diákhitelrendszer bővítéséig nagyon sok intézkedéssel igyekszik támogatni a kormány. Az a cél, hogy Magyarország regionális szellemi és tudásközponttá válhasson – rögzítette.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közneveléséért felelős államtitkára kiemelte: a program célja volt az alapfokú művészeti nevelés megjelenítése, melyet a magyar köznevelés erősségeként jellemzett.
Cél volt ráadásul, hogy miként lehet ebbe a rendszerbe innovációt, újító elemeket beépíteni – mondta, hozzátéve: igyekeztek figyelni az egyetemek közti kooperációra is, mindemellett arra, hogy a pedagógus-továbbképzés területén növekedjen a főiskolák és egyetemek aktivitása. 2016-ban még 1723 aktív pedagógus továbbképzésből 95 volt, ami az egyetemek segédkezésével valósult meg, 2020-ban 1479 aktív képzésből 329 az egyetemek által akkreditált – ismertette.
A fejlesztések meglehetősen jó irányba mutatnak, konkrétan aktív munka valósulhatott meg az intézményekben – összegzett a köznevelési államtitkár.
Csépe Valéria, a Magyar Egyetemi Akkreditációs Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy „egy hosszú pályázat végén, sok kiemelkedő munka után” az eredmények hasznosulhatnak ezután a köznevelés területén.
Az EFOP-pályázat létrehozásban együttműködő öt művészeti egyetem a forrást például a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítására, a művészetpedagógiai munkát támogató programok szervezésére fordította. A programban a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Zeneakadémia, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeit Egyetem volt ott.
mti