Első alkalommal repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által együtt indított BepiColombo űrszonda.
A rendezvény greenwichi középidő (GMT) alapján 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl sebesen mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette.
A Merkúr gravitációs erejének hatására ellenben némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil pályára áll a bolygó körül. Ez 2025 végén következik be.
A Merkúrhoz megérkező szonda kétfelé válik ezután: a Bepi titulussal rendelkező része alacsony, bolygó körüli pályára áll, a Milo titulussal rendelkező része mindazonáltal, amely a Japán Űrkutatási Hivatalban készült, nagyobb távolságról gyűjt a planétáról adatokat.
Az ESA 1,3 milliárd euróból készült űrszondája rendkívüli küldetést hajt végre. A Merkúron extrém hőmérséklet uralkodik, felettébb erős a Nap vonzása, és a napsugárzás is pokoli feltételeket hoz létre. Mindkét szondát arra tervezték, hogy kibírják a 430 Celsius-fokos hőmérsékletet, amely a bolygó Nap felőli oldalán sajátos, és a mínusz 180 Celsius fokos hideget is a Merkúr árnyékos oldalán.
Mivel a két részből álló szerkezet egyelőre akadályozza a magas felbontású főkamerák üzemelését, az első felvételeket a szonda külsején található mérnöki kamerák fogják elkészíteni. Az ilyen formában születő fekete-fehér képek elegendő minőségűek lesznek ahhoz, hogy a szakértők felismerjenek rajtuk egy-két ismert felszíni képződményt.
Felismerhető lehet példának okáért a Kuiper-kráter Dave Rothery, a nagy-britanniai Open University szakembere alapján. „Ezután meglátjuk. Tudjuk, minek kellene a látómezőben lennie, de nézve a fényviszonyokat és azt, hogy ezek a kis kamerák mire képesek, van pár bizonytalanság” – nyilatkozta a szakértő a BBC Newsnak.
A képeket csak a Merkúrhoz legközelebbi pont elhagyása után készíti el a BepiColombo, mivel ekkor még a bolygó éjszakai oldalán lesz. De mihelyt elkezd távolodni, élesebben fogja látni az égitestet.
Az ESA ígérete alapján a felvételeket mozgóképpé állítja össze.
A BepiColombo fejlesztésében magyar szakemberek is részt vettek. Például a Planetary Ion Camera (PICAM) titulussal rendelkező iontömeg-spektrométer projektben volt szerepük, amely fényképezőgépként funkcionál a töltött részecskék részére, hogy figyelje a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát. A szerkezetet működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogyan a BepiColombo szimuláló környezetét is.
A misszió célja, hogy minél többet tudjunk meg a Merkúrról, amely csak kicsit nagyobb, mint a Földet kísérő Hold, és óriási vasmaggal ellátott. A Merkúrt eddig csak két NASA űrszondának, a Mariner10-nek és a Messengernek sikerült megközelítenie.
mti