Skócia északi és keleti partvidékén 8200 évvel ezelőtt hatalmas cunami söpört végig. Ennek hatásait modellezte egy brit kutatás – számolt be róla a The Guardian.
A Sheffieldi, a St. Andrews-i és a Yorki Egyetem kutatói alapján ha ma pusztítana egy olyan léptékű cunami, mint amilyen a Storegga volt több mint 8000 éve, az a magasabb tengerszint és a sűrűbb emberi populáció okán sokkal nagyobb károkat okozhatna. A modellezés alapján potenciálisan elpusztítaná Arbroath, Stonehaven, Aberdeen, Inverness és Wick partmenti régióit, amelyek számottevő, a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb, közvetlenül a tengerre néző integrált területekkel rendelkeznek.
A tanulmány, amely első alkalommal térképezte fel az ősi szökőár hatását, modellezéssel becsülte meg, hogy a hullám milyen messzire jutott a szárazföld belsejében. Egyes vélemények alapján a víz akár több mint 20 kilométerre is benyomulhatott. Ez ma valószínűleg teljesen elpusztítana egy olyan települést, mint a 12 ezer lakosú Montrose.
A Soregga szökőárt, amely az elmúlt 11 ezer év legnagyobb természeti katasztrófája lehetett az Egyesült Királyság területén, a Norvég-tenger fenekén bekövetkezett földcsuszamlások váltották ki. Az elmozdult víz feltehetően elárasztotta Doggerlandot, azt a szárazföldi hidat, amely a mai Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét kötötte össze az Északi-tenger déli részén. A szökőár katasztrofális hatással lehetett a fázis mezolitikus népességére. A kutatásban a szökőárból származó üledékek és lerakódások elemzésére az úgynevezett lumineszcens kormeghatározást használták, amely az eszközök napfénynek való kitettségét követően kibocsátott energiát méri.
Az aberdeenshire-i Marytonban felfedezhető üledéklerakódások kormeghatározásának támogatásával a tudósok meg tudták állapítani a szökőár pusztításának erejét és idejét. Hasonló lerakódásokat vizsgáltak Skócia keleti és északi partvidékén, ugyanakkor a norvég partok mentén, azonfelül a Shetland- és a Feröer-szigetek mellett.
Bár a Storegga cunamiról már évekkel ezelőtt tudtak a szakemberek, az üledékek elemzésével első alkalommal tudták modellezni, hogy milyen messzire jutott be a mai Skócia szárazföldjére, melyet a szökőár sodort magával több mint 8000 éve – nyilatkozta Mark Bateman, a tanulmány vezető szerzője, a Sheffieldi Egyetem geográfia professzora.
Hangoztatta még, hogy ilyen léptékű fenyegetés manapság nem valószínűsíthető Norvégia felől, de a az egész világon tapasztalható vulkáni tevékenység okán Nagy-Britannia azért ki van téve az esetleg keletkező szökőáraknak. Az egykori szökőárak modellezése mindazonáltal segíthet a jövendőbeli felkészülésben.
mti