Az országos átlagnál jobban fejlődött Békés megye turizmusa

Az országos átlagnál jobban fejlődött Békés megye turizmusa

Előző évben a történelem legjobb évét zárta a magyarországi turizmus, Békés megye turisztikai mutatói az országos átlag felett nőttek az elmúlt hét évben – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója gyulai látogatása alkalmából.

Guller Zoltán kifejtette: 2017-ben a kereskedelmi szálláshelyekre érkező résztvevők száma alig maradt el a 12 milliótól, a vendégéjszakák száma megközelítette a 30 milliót. Ez a 2010-es vendégéjszaka-adatokhoz képest 51 százalékos növekedést jelent. A szállásdíjbevételek múlt évben 278 milliárd forintot tettek ki, ami 115 százalékkal több a hét évvel korábbinál. A turizmus a GDP 10,5 százalékát adja, és közel 400 ezer embernek ad munkát – közölte. Kijelentette, a KSH kereskedelmi szálláshelyadatai alapján Békés megyében múlt évben 257 ezer látogató több mint 675 ezer vendégéjszakát töltött el. 2010-hez képest a látogatók száma megduplázódott, a vendégéjszakák száma közel 60 százalékkal, azaz az országos szint felett növekedett. Hangoztatta még, az átlagos tartózkodási idő itt 2,5 nap, ami ugyancsak az országos átlag felett van. A kereskedelmi szálláshelyek árbevétele előző évben 3,7 milliárd forint volt a megyében, ami 162 százalékos emelkedés 2010-hez képest. Békés megyébe Romániából 230, Szerbiából és Szlovákiából 140, Csehországból 93 százalékkal több turista érkezik, mint hét éve. A megye turisztikai szempontból legszámottevőbb helységei Gyula, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba. Guller Zoltán közölte, hogy a következő években csaknem 16 milliárd forint értékben várhatóak fejlesztések Békésben. Ezáltal példaként több mint 4 milliárd forintból valósul meg 2019 végére Békéscsabán a Munkácsy-negyed, 3 milliárdból fejlesztik a CsabaParkot, 1,5 milliárdot szánnak a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítására, 400 milliót a Körösön egy kajak-kenu túrahálózat kiépítésére, 300 milliót a szarvasi Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark fejlesztésére, de megvalósul többek között a pusztaottlakai vadaspark, amellett a csorvási Szőttes Kúria felújítása is. Ősszel a kormány elé terjesztik, hogy a kihangsúlyozott turisztikai térségek közé kerüljön a Gyula-Békéscsaba-régió is, és előterjesztés készül a gyulai Szigeterőd-projektről – tette hozzá. Azonkívül Békléscsabán támogatják az Élővíz-csatorna belvárosi fejezetének rekonstrukcióját, forrást biztosítanak a térségben a marketingkommunikációra, ősszel elindul a fürdő- és szálláshely fejlesztési program. Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere hangoztatta, 2010-ben 276 ezer, múlt évben már 536 ezer vendégéjszakát regisztráltak Gyulán, az idegenforgalmi adóbevétel 2016-hoz képest 18 százalékkal 170 millió forintra növekedett. Nyomatékosította, hogy a turizmus egy helység jó hírnevét gyarapítja, ezenfelül megélhetést nyújt a helyi vállalkozásoknak, és adóbevételt jelent a településnek. Úgy vélte, a kormányzat által támogatott gyulai turisztikai attrakciófejlesztések megtérülő, fenntartható, nyereséget termelő beruházásnak bizonyultak. Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési követe alapján a turizmus a hazai termelőipar húzóágazatává kezd válni, ahol jókora funkciója van annak, hogy „ma Magyarország biztonságos, nyugodt állam, ahova örömest jönnek a turisták”. Közölte még, 2022-re az M44-es gyorsforgalmi úttal „véglegesen a helyére kerül” a térség megközelíthetősége, azonkívül szeretnék, ha fejlesztenék az ez évi irányuló vasúti közlekedést is.

mti