Az Országház nem csak Budapest, de az egész nemzet ékes épülete. Itt ülésezik a Magyar Országgyűlés, de ez ad otthont az Országgyűlési Könyvtárnak is. A Duna partján található, Parlament nevet is viselő épület története 1881-ig nyúlik vissza.
Az akkori Országgyűlés tervpályázatot hirdetett, Magyarország számára egy állandó országház felépítésére. 1883-ig, a pályázat lezárásáig összesen tizenkilenc pályamű érkezett be. A nyertes Steindl Imre terve lett, amely a „historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú”. Első alkalommal 1896. június 8-án tartotta a még épülő parlamentben az Országgyűlés az első ülését.
A Steindl Imre tervei alapján készült épület páratlan, igazi szimbolikus ikonjává vált Magyarországnak. Tervezésekor és az építkezések alatt kikötésként szerepelt, hogy kizárólag hazai építőanyag használható fel az Országház építésekor. Kivételként a főlépcső melletti márvány-monolitokat kell megemlíteni, amelyek Svédországból érkeztek. Az építkezés összesen tizenkilenc évig tartott, és a tervező sajnos nem élhette meg az épület befejezésének pillanatát. Az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. Az Országház hossza 268 m, szélessége 123 m, magassága 96 m. Teljes alapterülete majdnem 18 000 négyzetméter. Az épületbe 27 kapun keresztül lehet bejutni, a főbejárat a Kossuth tér felé néz, de az Országház fő homlokzata a másik oldalon, a Duna felöli oldalon található. Az épületben 29 lépcsőházat és 13 személy-, illetve teherliftet találhatunk. Az épület nagyságára jellemző, hogy az Országgyűlés, a Kongresszusi terem mellett több mint 200 irodának is helyet biztosít. Az Országház épületét összesen 242 szobor díszíti, illetve számos neves festő alkotását is megtalálhatjuk.
Az Országház épületében ma a miniszterelnök, 199 képviselő, valamint közel 600 segítő ember munkahelye. Az Országgyűlésen, a miniszterelnökön és az irodákon kívül az Országház épületében található a Szent Korona, illetve a többi koronázási jelvény is.
Az épület fűtésének és hűtésének megoldása a maga korában igazán modernnek számított, de mára a korszerűsített megoldásként a forró gőz elosztókamrákon keresztül jut a rendeltetési helyére. A hűtést az épület mellett álló két szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította, de azok elbontása után sem kellett aggódni. Egészen 1994-ig két nagyméretű aknában halmoztak fel több tonna jeget és ezzel hűtötték az épületet.
A Magyar Országház látványa még ma is elképesztő, számos hazai és külföldi turista érkezik a fővárosba, hogy megcsodálja. A Duna partján magasodó épület elhelyezkedése is páratlan, hiszen kiváló rálátás nyílik a budai oldalról és a folyóról egyaránt. A Magyra Országház épületére minden magyar ember büszke lehet.
(TSZ)