Átadták a Magyar Táncművészeti Egyetem új pedagógiai központját

Átadták a Magyar Táncművészeti Egyetem új pedagógiai központját

Átadták a Magyar Táncművészeti Egyetem Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézetének új épületét Budapesten.

A 14. kerületi Amerikai úti alkotmány avató ünnepségén Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megemlítette, hogy az MTE és elődei több évtizede keresték azt a helyet, ahol az intézet 500 polgára egyidejűleg, egységesen tud tevékenykedni. „Az egyetemmé válás egyéves évfordulóján ezen a kampuszon korszerű szituációk közt ez megvalósulhat, és a régióban is vezető színvonalú hely jöhet létre” – tette hozzá.

Az 1,2 milliárd forintból megvalósult beruházásnak hála a 2637 négyzetméteres új épületben hat korszerűen felszerelt táncterem, három tanterem, kilenc – a határon túli diákoknak és vendégtanároknak fenntartott – vendégszoba, öltözők, tanszéki és adminisztrációs irodák, közösségi terek és kiszolgáló helyiségek kaptak helyet.

Az államtitkár felidézte azt, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem nem kizárólagosan Magyarországon terjeszkedett a képzési helyek tekintetében – a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet Nyíregyházán indított kihelyezett képzést –, hanem mesterei évek óta tartanak kihelyezett klasszikusbalett-tanári oktatást Zágrábban és Mariborban is.

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia célkitűzéseire utalva Rétvári Bence közölte: „azt szeretnénk, ha minden felsőoktatásba készülő diák jó színvonalon és minél szélesebb körben tudna olyan képzést szerezni, amely az élethivatásának legelőnyösebb és a megélhetését, azonkívül a perszonális kibontakozását, boldogságát is szolgálni tudja. Ez az időszerű fejlesztés is ezt mutatja, amivel több generációs feladatot sikerült megoldani”.

Az államtitkár kiemelte: a táncművészettel járó számtalan lemondás, gyakorlás és szorgalom muszáj, hogy megkapja állami részről azt a maximális segítséget, amit példaként az egyetem képzése nyújt a diákoknak, ám az állam segítségnyújtása itt még nem szűnik meg.

„A Nemzeti Kulturális Alapból a táncművészet fiatal alkotóinak, koreográfusainak, előadóművészeinek támogatására egy külön Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégium alakult meg, amely 100 millió forintos hozzájárulást biztosít évről évre az ugyancsak innen kikerülő fiatal tehetségeknek” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy azok részére ugyanakkor, akik már a pályájuk végén is túl vannak, olyan táncművészeti életjáradékot ígér a kormány, amely méltó időskort nyújt a nemzet terjedelmes tehetségeinek.

Szakály György, az egyetem rektora a magyar táncművészet és a magyar táncművészek piros betűs ünnepének nevezte az intézet új épületének átadását. Mint nyilatkozott: „mikor is 1950 szeptemberében megalakult az Állami Balettintézet – az MTE jogelődje –, országos eseményként vonult be a magyar művészetoktatás történetébe, és hitem alapján ez a mai nap hasonlóan felejthetetlen lesz, mert egy olyan épületet adunk keresztül a táncművészet különféle ágazataiban dolgozó, tréner szakembereknek és hallgatóknak, amely meggyőződésem alapján a világon is párját ritkítja”.

A rektor ugyanakkor nyomatékosította, hogy a munka neheze csak továbbiakban jön, „mert meg kell tölteni az épületet tartalommal”.

A 7. kerületi Kazinczy utcából a Columbus utcai kampusz mellé költözött intézet átadásával megszűnik az MTE földrajzi széttagoltsága, és a Columbus utca-Dorozsmai utca-Amerikai út-Kacsóh Pongrác út által határolt területre koncentrálódik tevékenységének egész vertikuma. A háromszintes épületkomplexum az intézményalapítók – Lőrinc György és Merényi Zsuzsa – után a Lőrinc-Merényi nevet kapta.

Az intézetben pillanatnyilag kétszintű felsőoktatás keretében alapképzésként a koreográfusok mellett táncos és próbavezető szakon hat specializáció – tradicionális balett, néptánc, korszerű tánc, színházi tánc, korszerű társastánc és divattánc – tanárjelöltjeit tanítják. Ezeken a területeken mesterdiplomát is szerezhetnek a tanárok.