Virtuális tárlat a Hernád-völgy régészeti feltárásáról

Virtuális tárlat a Hernád-völgy régészeti feltárásáról

Régésztörténetek címmel nyílt virtuális bemutató a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) és a miskolci Herman Ottó Múzeum által a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonalán, a Hernád völgyében folytatott régészeti feltárások eredményeiből.

Az MNM RÖG a Herman Ottó Múzeummal összefogva 2018 és 2020 közt 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat az M30-as autópálya leendő nyomvonalán. Az intézmény mesterei kutatásaikkal nem kizárólagosan egy-egy lelőhelyet tártak fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád folyó völgyéről – idézi fel az Nemzeti Múzeum által eljuttatott közlemény.

Mint az MNM kiemelte, a kutatások azt alátámasztják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom leírta.

Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, ezáltal a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, amely évezredeken keresztül biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa közt. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc alakult meg – felidéz a közlemény.

A feltárások eredményei alapján a folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezekből az életterek közül régészeti szempontból kivételes övezet Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője.

A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence közt félúton, ahol ma autópálya pihenő épül, ezelőtt egy fogadó működött, még ezelőtt egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően ugyanakkor a szkíták és egy erődített bronzkori helység lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre – közölte a múzeum.

Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor alatt is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, ráadásul Novajidrány határában. Szintén Garadnán bukkant fel egy germán (vandál) helység részlete, ahol a feltárt több tucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthető, hogy a lakosság tekintélyes része ezen a helyen szénégetéssel foglalkozott – áll a közleményben.

A Hernád-völgyi régészeti feltárások eredményeit bemutató virtuális tárlat a https://museumapgallery.hu/regesztortenetek linken válik hozzáférhetővé.

mti