Az emberben és egyéb fajokban ezidáig idegen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.
Az információ alapján az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is.
A szegedi projekt a közelmúltban az egész világon elindult – az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű – agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. A szegedi kutatás jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyéni igényeket kiszolgáló lehetőséget nyújtanak a emberi agykérgi minták pre-, továbbá intraoperatív vizsgálatára, ezt követően azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.
A projektnek hála a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes szituációk közt, emberi mintákon is tesztelni – írták.
Az információ alapján a szegedi szakemberek több, emberben illetve egyéb fajokban ezidáig idegen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a „csipkebogyó” sejteket aprólékosan is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést vegyítő módszert, valamint automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek.
Ezek alkalmasak nagyon sok sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak – tudatták.
A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban publikálódtak, és nemzetközileg széles körű médiavisszhangot váltottak ki.
A négy és fél éves kutatási program 608 millió forint uniós támogatással valósult meg – áll a közleményben.
mti