Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

Az emberben és egyéb fajokban ezidáig idegen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.

Az információ alapján az emberi agykérget sújtó pszichiátriai és neurológiai betegségek megértése és lehetséges terápiája csak korlátozottan alapozható más fajokon végzett vizsgálatokra. Ezt alátámasztja az erre a területre bevezetett új hatásmechanizmusú gyógyszerek hiánya is.

A szegedi projekt a közelmúltban az egész világon elindult – az 1960-as évek űrversenyével összevethető nagyságrendű – agykutatással kapcsolatos keretprogramokhoz illeszkedik. A szegedi kutatás jórészt olyan példa nélkül álló eljárásokon alapul, amelyek módszertani és elméleti szempontból egyéni igényeket kiszolgáló lehetőséget nyújtanak a emberi agykérgi minták pre-, továbbá intraoperatív vizsgálatára, ezt követően azok funkcionális és molekuláris jellemzésére.

A projektnek hála a Tamás Gábor vezette kutatócsoport továbbfejleszthette világszínvonalú műszerparkját. Az eredeti elképzeléseket is meghaladó minőségben sikerült a szakembereknek saját fejlesztésű műszereik prototípusait elkészíteni és azokat kísérletes szituációk közt, emberi mintákon is tesztelni – írták.

Az információ alapján a szegedi szakemberek több, emberben illetve egyéb fajokban ezidáig idegen idegsejttípust tártak fel, amelyek közül egyet, a „csipkebogyó” sejteket aprólékosan is jellemezték. Új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres mikroszkópiát és digitális PCR-re alkalmas mintagyűjtést vegyítő módszert, valamint automatizált mikroszkópián és elektrofiziológiai méréseken alapuló rendszert fejlesztettek.

Ezek alkalmasak nagyon sok sejttípusból álló szövetminták automatizált analízisére is. Egy agykérgi gátlóidegsejt-típust, az úgynevezett neurogliaform sejteket a cukorbetegség kezelésében alkalmazott GLP-1 terápia célpontjaként azonosítottak – tudatták.

A csoport kutatási eredményei a tudományterület legmagasabb színvonalú lapjaiban publikálódtak, és nemzetközileg széles körű médiavisszhangot váltottak ki.

A négy és fél éves kutatási program 608 millió forint uniós támogatással valósult meg – áll a közleményben.

mti