Kétezer-hétszáz éves illemhelyet találtak Jeruzsálemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A babiloni fogság előtti, Júda királysága idejéből származó illemhelyet a korban szokásos módon formálták ki, egy téglalap alakúra faragott mészkő közepébe kerek nyílást faragtak, és üreget ástak alá.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársai alapján ebben a korban ritka volt a magánvécé, csak a igencsak úrias emberek építettek maguknak palotáikban, és a Jeruzsálem Armon Hanacív negyedében folyó ásatásokon egy ilyen rezidenciára bukkantak, melynek újabb részletét jelenti ez a lelet.
A centrumában mészkő ülőhelyet kialakítása alapján ergonomikus tartózkodásra tervezhették. Mindössze egy-két hasonlót találtak eddig, főként a mai óvárostól délre található korábbi Jeruzsálemben, Dávid településében.
„Csakis a gazdagok engedhették meg maguknak a vécét. Ezer évvel később, mikor is a Misna és a Talmud bölcsei különféle kritériumokat vetettek fel a gazdagság meghatározására, Joszi rabbi azt ajánlta, hogy azt tekintsék gazdagnak, akinek saját asztala mellett saját illemhelye is van” – figyelmeztetett a lapban az IAA keretében az ásatásokat vezető Jákov Bilig.
A mészkő ülőke alatti gödörben nagy mennyiségű kerámiacserepet és állati csontokat találtak. Kényesen összegyűjtötték a leleteket, és magát a talajt is, mert elemzésükkel fény derülhet az első szentély időszakában élő emberek életmódjára és étrendjére, sőt egykori betegségeikre is.
Az ásatások esetén káprázatos építészeti maradványokat is felfedeztek, köztük művészi módon kialakított kőgerendákat, amelyeket a korra sajátos mintázatokkal díszítettek, és kis méretű faragott oszlopokat, melyeket ablakok megtámasztására használtak.
A régészek bizonyítékokat találtak arra is, hogy díszfákkal, gyümölcsfákkal és vízinövényekkel teli kertet ültettek a vécéfülke közelébe, és mindez alátámasztja a feltételezést, hogy nagyméretű, gazdag királyi kastély állt egykor ezen a domboldalon.
A leletmentő ásatásokra a Bét Sac nevű, új turisztikai center építése előtt került sor, amikor a régészek Dávid városától délre váratlanul magasfokú építményre bukkantak az első szentély, vagyis a babilóniai rombolás és fogság előtti időszakból.
mti