Egy internacionális kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó kora.
Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok 360 ezer évesre változtatták az eddig jóval fiatalabbnak vélt víztározó réteg korát – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Akadémiai Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány támogatja a átfogó klímaváltozás folyamatának megértését.
A kutatócsoport a felszín alatt több száz méterrel összegyűlt esővizet tanulmányozta Izraelben, a Negev-sivatagban. A víz egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a vidéken.
Az ilyen fosszilis víztartó rétegeknek nevezett sivatagi víztározók nem töltődnek fel újra, mert a térség éghajlata kevésbé párássá és nedvessé válik az évek alatt.
A Negev-sivatag víztartó rétege több száz köbkilométer vizet magába foglal, és ez a fő édesvíz-forrása ennek a vidéknek. Eddig harmincezer évesnek vélték a víztározó réteg korát, mert a vízben a szénnek a 14-es tömegszámú izotópját mérték.
A modern tanulmány szerzői viszont más módszert alkalmaztak, a kripton 81-es izotópját mérték, amely a szénnel szemben ritka elem a földkéregben, és nem tud behatolni a talajvízbe a környező sziklákból, és ezáltal szennyeződés nem befolyásolhatja a mérés pontosságát.
Ezzel a eljárással az derült ki, hogy két nedvesebb időszakból származik a vízzáró réteg vize: 360 000 és 20-30 000 évvel ezelőttről. Az adatok azt is elárulták, hogy az ősibb nedves időszakban a víz forrása a trópusi Atlanti-óceán felett kialakult felhők voltak, – szemben a mai, ezt a területet elérő esőfelhőkkel, amelyek a Földközi-tenger felett alakulnak ki. A második időszakban a földbe jutott víz forrása viszont a Földközi-tenger feletti felhők esőzése lehetett, éppen olyan ma.
Ezekben az időszakokban a Föld Nap körül körüli pályája inkább kör alakú volt, összehasonlítva más időszakokkal, amikor elliptikus. Ezeket a különbségeket a gravitációs változások okozzák, a Naprendszer más bolygóinak a Földre kifejtett erői, és összefüggésben állnak a ciklikus jégkorszakokkal.
A tanulmány rávilágított a Föld pályájának kisebb változásai és a számottevő éghajlatváltozások közti kapcsolatokra is. A kutatócsoportban az izraeli Ben Gurion egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói voltak ott, továbbá a Hopej településben van Kínai Akadémiai és Technológiai Egyetem, több amerikai egyetem, ráadásul a svájci Berni Egyetem mesterei.
mti