A múltra emlékezni kell, abból merítkezni kell – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Békés megyei Csorváson, a szlovák tájház és közösségi ház átadóján.
Soltész Miklós rámutatott arra, felelősség és kötelesség is a napokban zajló népszámlálás esetén megjelölni a nemzetiséghez, azonfelül az egyházhoz való hovatartozást, mert azzal üzenni lehet Európának is, hogy Magyarországon fontosak a nemzetiségek és a keresztény felekezetek jelenléte.
Kifejtette, a világban most – a nagyhatalmak folytán – rossz irányba mennek a dolgok. Ezáltal volt ez a 20. század során is többször: az első és a második világháború, vagy a szlovák-magyar lakosságcsere folyamán, amely „sokkal inkább elűzetés volt”. Ezeket béketeremtéssel, imádsággal és az összetartozás őrzésével tudjuk befolyásolni – hangoztatta.
Soltész Miklós hangoztatta, csak az idén több mint hatvan helyen, több mint egymilliárd forint értékben zajlottak vagy zajlanak a nemzetiségeket érintő fejlesztések: óvodák, bölcsődék, közösségi terek, emlékházak, tájházak, templomok és útmenti keresztek újultak, újulnak meg. „Sokat tettek így a szlovák nemzetiségek is” – jegyezte meg.
Az államtitkár szólt arról, hogy hamarosan megjelenik egy 450 millió forintos keretösszegű pályázati kiírás, amelyre nemzetiségi közösségi csoportok jelentkezhetnek. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy amennyiben a háborús és a gazdasági helyzet rosszabbra fordul, ezek a pályázatok nem tudnak megvalósulni.
A csaknem ötezer lakosú, Békéscsabához közeli településben – több ütemben – öt év alatt, összesen 30,2 millió forintból újult meg a szlovák nemzetiségi tájház és a mellette álló közösségi ház.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke hívta fel a figyelmet, Békés megyébe 300 éve, a török kiűzése után, több hullámban érkeztek szlovákok, akik új életet adtak az akkor elnéptelenedett vidéknek, és többek között a csabai kolbásszal gyarapították értékeit.
Hangoztatta még: a korszerűsödött csorvási tájházban be tudják mutatni az elmúlt 150 évben felgyűlt tárgyi emlékeket; a közösségi ház ugyanakkor „bármely nemzetiségből, felekezetből vagy etnikumból érkező embert képes ide csábítani”.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke alapján Békés megye „kicsiben leképezi az egész Kárpát-medencét”, csak az itt lakó nemzetiségek békében tudtak élni egymással – mutatott rá.
Hangoztatta, fontosnak tartja, hogy a rendszerváltás után magukra tudtak találni a Magyarországon élő nemzetiségek, őrizni tudják hagyományaikat és kultúrájukat, amelyhez eléggé sok hozzájárulást kaptak az utóbbi évtizedben a magyar kormánytól.
Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, Békés megyében csaknem tíz helyen, Csabaszabaditól, Medgyesegyházán át Békéscsabáig újultak meg szlovák közösségi terek és tájházak. „Az elmúlt évek kormányzati támogatásainak betudhatóan nem hajléktalanok már az itteni szlovák szervezetek” – húzta alá.
Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terveikről szólva hangoztatta: a közösségi házban kiépítenék a fűtési rendszert, a tájházat mindazonáltal egy pajta felhúzásával gazdagítanák. Táborok, események szervezésében is gondolkodnak.
Baráth Lajos, a helység független polgármestere örömét fejezte ki, hogy egy ilyen épületkomplexszummal bővült Csorvás.
mti, Rosta Tibor