A kormány arra törekszik, hogy a történelmi megemlékezések mindenki részére megélhető közösségi élménnyé váljanak – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az első világháborús centenáriumi emlékév alkalmából indított országos pedagógus-továbbképző program bemutatóján, Mezőkövesden.
Balog Zoltán köszöntőjében nyomatékosította: a versenyképesség előtérbe helyeződésével úgy tűnik, az emberi tudományok funkciója kevesebb lesz, holott kardinális versenyképességi tényezők. Ahhoz, hogy ez ne ezáltal legyen, változtatni kell az eddig bevett, Európában most is elfogadott módszereken és megközelítéseken a történelemoktatásban, valamint -szemléletben. Erre van igény és fogadókészség – mutatott rá a tárcavezető, aki úgy vélekedik, hogy a továbbképző programra jelentkezett több ezer pedagógus a cáfolata annak, hogy a magyar tanártársadalmat nem érdekli a tradicionális történelemszemléleten túli világ.
„Terjedelmes szüksége van a magyar iskolának a modern megközelítésekre, új energiákra, és lényeges, hogy mit, hogyan, kiknek tanítunk” – nyilatkozott. Kijelentette még: ez a munka akkor lesz sikeres, ha a következő nemzedékek részére is vonzóvá válik a múlt ismerete, és átérzik a nemzeti összetartozás, ugyanakkor a magyarság megmaradásának jelentőségét.
„Főleg azzal kell tisztában lennünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk, mert az a társadalom, mely nem törődik a múltjával, manipulálhatóvá válik” – hangoztatta Balog Zoltán.
Hangoztatta, az első világháború a magyarság alapvető traumája: a sebesültekkel egyesült erővel hárommillióan megjelennek a veszteséglistán, ezt követően a trianoni döntéssel az állam területének kétharmadát, népességének több mint felét elszakították. „Jogosan tekintünk erre tragédiaként és országvesztésként”, ám a „Határtalanul” program elindításával és június 4. nemzeti összetartozás napjává nyilvánításával ezek az emlékek mára közösségi élménnyé alakultak és pozitív üzenetet is hordoznak – húzta alá Balog Zoltán.
Elmondta továbbá, hogy amikor a kormány a nemzet határok feletti újraegyesítéséről beszél, többek között arra gondol: szükség van egységes, együttes Kárpát-medencei egyetemi térre. Ennek megteremtésére százmilliókat fordítanak, de amellett példaként 60 milliárd forintból fejlesztenek a határokon kívül óvodákat és bölcsődéket is – hívta fel a figyelmet, újdonságként és a magyar diplomácia sikereként említve a magyar gazdaságfejlesztési programokat Romániában és Szerbiában. Megjegyezte: az anyaországban 106 milliárdot fordítanak óvoda- és bölcsődefejlesztésre.
Ezek az intézkedések egyidejűleg válaszok a történelmi kihívásokra, és befektetésnek tekinthetők a jövőbe – mondta, hozzáfűzve: az erőfeszítések célja, hogy a múlt, a jelen és a jövő, sőt még a közösségek sorsa az anyaországban és azon túl „együttes gondunk és együttes büszkeségünk” legyen.
A köszöntőt követő pódiumbeszélgetésen Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos azt mondta el: az első világháború volt a 20. század leglényegesebb eseménye, „az korábbi kérdések és dilemmák ma is ott vannak az asztalon és alakítják életünket”.
A múlt megismerése nélkül nem lehet sem jelent alakítani, sem jövőt építeni – mondta.
Nyomatékosította: elvitathatatlan, hogy az első világégés alatt és azt követően Magyarország súlyos veszteségeket szenvedett, ám az emberek ezen felülemelkedve képesek voltak új államot alapítva stabil országot létrehozni és nemzeti függetlenséget teremteni, mert rájöttek, hogy a megmaradáshoz össze kell fogniuk. „Ebből a szempontból Trianon sikertörténet, melyre büszkék lehetünk, és ami azt mutatja: van bennünk erő, elszánás és okosság” – nyilatkozott Schmidt Mária.
mti