Tompaorrú krokodilok keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Tompaorrú krokodilok keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Két tompaorrú krokodil kelt ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a szüleik által nevelt kicsinyeket már a érdeklődők is megfigyelhetik – közölte Veprik Róbert igazgató sajtótájékoztatóján.

A Szegedi Vadasparkban 2012 óta nevelik a szülőpárt a tompaorrú krokodilok (Osteolaemus tetraspis) európai törzskönyvi programjában, az ez évi volt az ötödik alkalom, hogy sikerült szaporítani a hüllőfajt.

Az első két alkalommal emberi segítséggel keltek ki a fiókák, ezt követően az internacionális program vezetője ajánlta, bízzák a tojásokat a nőstényre. A gondozók így úgy formálták ki a krokodilok bemutatóját, hogy hozzáillő hőmérséklet és elegendő alomanyag álljon a nőstény rendelkezésére, hogy kialakítsa a fészkét, ahol le is rakta a tojásokat.

A közelmúltban a mesterek két krokodilfiókát vettek észre a medencében, ahol a szüleik hevesen védelmezik őket. A krokodilokra mivelhogy – szemben minden más hüllővel – sajátos az utódok gondozása, védelme.

A kicsik egy-kétéves korukig élvezik a védelmet, amire szükségük is van, mert kis méretük okán természetes élőhelyükön védtelenek több rájuk pályázó ragadozótól.

Szegeden az ideiek mellett a tavalyi három, már nem annyira kicsi krokodilfiókát is megtekinthetik a érdeklődők a bemutató üvegablakán át.

A gondozók egy hét elteltével kezdik el etetni a kis krokodilokat rovarokkal, ezután egy-két hónap után kapnak kis halakat is. A kifejlett tompaorrú krokodilok a természetben főleg halakkal, kisebb madarakkal és emlősökkel táplálkoznak.

A tompaorrú krokodil a legkisebb krokodilfajok egyike, a legnagyobb egyedek sem nőnek kétméteresnél nagyobbra, tömegük 22-30 kilogramm. A Nyugat- és Közép-Afrika trópusi területein élő hüllők viszont konkrétan erőteljes testfelépítésűek.

A legtöbb krokodilt a bőréért vadásszák, jobb esetben tenyésztik. A tompaorrú krokodil e célra nem hasznosítható, viszont húsát örömest fogyasztják, emiatt vadásszák is, veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka. Számuk napjainkban már az eltérő egyes vélemények alapján mindössze 25 és 100 ezer közé tehető. A Föld állatkertjeiben a faj csaknem kétszáz egyede él.