Egy új IoT felmérés meglepő eredményei

Egy új IoT felmérés meglepő eredményeiEgy új IoT felmérés meglepő eredményei

Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), mindazonáltal európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra – derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak. A Samsung 2020-ra már mindössze IoT-képes eszközöket fog készíteni, az elkövetkezendő négy évben mindazonáltal 1,2 milliárd dollárt fordít fejlesztésekre.

Távolról is elindíthatunk egy mosást, benézhetünk a hűtőnkbe, automatizálhatjuk a fűtésszabályozást és a világítást, nap közben is ellenőrizhetjük lakásunk biztonságát, és mindeközben monitorozhatjuk a saját egészségügyi állapotunkat. Az Internet of Things (IoT), azaz a Dolgok Internete egy gyűjtőfogalom: olyan, távolról is irányítható eszközöket jelöl, amelyek interneten keresztül önállóan is tudnak kommunikálni egymással. Az egész világon már most csaknem négymilliárd IoT-képes masina üzemel a háztartásokban, és ez a szám robbanásszerűen emelkedhet a viselhető kellékek, az önjáró gépjárműk és okos otthonok elterjedésével.

Egy új IoT felmérés meglepő eredményei
IoT felmérés eredménye

Imádjuk az okos eszközöket, de nem tudjuk mire lehet használni őket

A Samsung 18 európai országot vizsgáló felmérése véleménye alapján a fogyasztók ismeretei egyelőre jócskán elmaradnak a fejlesztések ütemétől: a magyarok közel 90 százaléka példaként nincs tisztában az IoT kifejezés precíz jelentésével, és ezzel alig maradunk el az európai átlagtól.

Az egyes korosztályok ismeretei közt komoly eltéréseket mutat a felmérés. A 16-24 évesek körében a férfiak sokkal érdeklődőbbek: 29 százalékuk hajlandó lenne fizetni azért, hogy IoT-képes legyen egy általuk megvásárolt konstrukció, miközben a nőknél ez az arány a 13 %-ot sem éri el. Az önállósodás és a gyermekvállalás időszakában viszont megfordul a tendencia: a 25-34 éves nőknek immáron nagyjából egyharmada fizetne többet az okos eszközökért, míg a hasonló korú férfiak mindössze egyötödére igaz ez az állítás. Az európai átlag ebben a kérdésben egészen mást mutat: a szóban forgó korosztályban a nők és a férfiak közel azonos arányban (22 % és 23%) vásárolnának drágább, de nagyobb tudású eszközt.

Bár az IoT-t még nem ismerik a magyarok, kiemelkedően fogékonyak a technológiai újítások iránt: 58 százalékuk figyelemmel kíséri a legkorszerűbb fejlesztéseket, és tízből kilenc válaszadó a közeljövőben vásárolni tervezett elektronikai szerkezetek tulajdonságaira is ügyel. Ennek ellenére a magyarok csaknem 40 százalékának van legalább egy olyan okos készüléke, amelyet nem tud maradéktalanul kihasználni. Közülük az összes harmadik vásárló mindössze egyetlen szerepkör alapján választotta ki az adott terméket. Hiába képes ennek értelmében a szerkezetünk csatlakozni az internethez, ha nem ismerjük az IoT-ban rejlő lehetőségeket, viszont nem tudjuk kiaknázni azokat.

IoT: okosabb és biztonságosabb otthonok

2020-ra még a legóvatosabb egyes vélemények alapján is az összes emberre 3 IoT-képes szerkentyű jut ezt követően, és egyre többen fogják automatizálni a háztartáskörüli teendőket. A Dolgok Internete ennek értelmében jóval kényelmesebbé teheti a mindennapokat, de a benne rejlő potenciálok már jócskán túlmutatnak a komfort funkciókon.

„Magyarországon az elmúlt évben 6512 lakástüzet regisztráltak, és az esetek fontos részét emberi gondatlanság okozta. Ez a szám nagyfokúan csökkenne, ha a tulajdonosok bármikor ellenőrizhetnék a lakásukat, és akár távolról is áramtalanítani tudnák a bekapcsolva felejtett elektromos készülékeiket. Az IoT ennek értelmében nemcsak kényelmesebbé, de sokkal biztonságosabbá is teheti az otthonokat. Ennek köszönhetően a Samsung 2020-ra már csupán olyan eszközöket fog csinálni, amelyek képesek lesznek csatlakozni az internethez, az elkövetkezendő négy évben mindazonáltal csak Amerikában 1,2 milliárd dollárt fordítunk ezután IoT-képes masinák fejlesztésére.” – mutatott rá Nyilas Orsolya, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője.