Még idén befejeződik a Liget Budapest Projekt keretében a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése, a létesítmény 2019 nyarától fogadhatja az első vendégeket – közölte az erőd udvarán emelt új kiállítócsarnok bokrétaünnepségén az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.
Krucsainé Herter Anikó kijelentette, a hatmilliárd forintos beruházás eredményeként a Csillag erődben és a nagyméretű, új kiállítócsarnokban hétezer négyzetméteres kulturális centrum jön létre, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatainak gyűjteményét mutatják be.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a térség országgyűlési küldötte és -jelöltje szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy az európai antik kultúrák hagyatékát egy erődben tekinthetik ezt követően meg, és szólt arról, hogy az itt létrejövő tárlat jól szolgálja az ismeretek élményalapú átadását.
Baán László, a Liget A főváros Projekt miniszteri biztosa közölte, hogy a modern intézményben a szobormásolatokból álló bemutató biztosítja a szobrászat történetének áttekintését az antikvitástól a reneszánszig, a stílusok keletkezésének és egymásutániságának bemutatását.
Az eredendően sokszor sötét terekben vagy tekintélyes magasságban integrált műalkotások után készült gipszmásolatokat itt közelről, akár körüljárhatóan és szemmagasságból lesz mód tanulmányozni.
A gipszgyűjteményt bemutató örökös tárlat 2019-ben nyitja meg kapuit a nyilvánosságnak. A korszerű, kibővített komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően nemcsak a műtárgyak, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kap.
Az 1900-as évek fordulóján olyan terjedelmes jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti óriási csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg.
Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása folytán a másolatok funkciója visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, ezt követően a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, ezenkívül a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.
Internacionális szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az képzés és a tudomány részére is értékessé váltak.
A másolatok többször olyan eszközök hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely attól fogva már nem tanulmányozható.
A Csillag erőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik hatalmas katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.
A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, viszont befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.
A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt menedéket az után, hogy Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, ezután értékesítették a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az létesítmény 2005 óta várja az érdeklődőket műemlék.
mti